Hajtépési zavar: tünetek, okok és kezelés

A stresszel mindannyian többféleképpen birkózunk meg. A trichotillomaniával vagy hajtépési zavarral élők számára ez magában foglalja a saját hajuk kitépésére irányuló elsöprő késztetést. Idővel a hajuk rendszeres kitépése kopasz foltokhoz és még nagyobb érzelmi szenvedéshez vezet.

De mi is pontosan a hajtépési zavar? Mik a tünetei és az okai? Vannak kezelési lehetőségek?

Ebben a cikkben a hajtépési zavarról, a tüneteiről, a kockázatairól és arról lesz szó, hogyan tudsz sikeresen felépülni belőle. 

Mi a trichotillomania, vagyis a hajtépési zavar? 

A trichotillomania (TTM) olyan mentális zavar, amelyet a saját haj kitépésére irányuló elsöprő szükséglet jellemez. A kutatások szerint az emberek 0,5–2%-a szenved ebben az állapotban. 

Gyerekkorban a hajtépési zavarral élők a fejbőrük hajának tépésére koncentrálnak. Ráadásul általában egy vagy két területre összpontosítanak.

A TTM-mel vagy hajtépési zavarral élők azonban nem korlátozzák a hajtépést a fejbőrükre. Más területekről is tépik a szőrt, például a szempillájukról, a hónaljukról és a szemöldökükről. Idővel a túlzott hajtépés kopasz foltokhoz vezet.

A trichotillomania, vagyis a hajtépési zavar jellemzően a serdülőévekben alakul ki. Fiatal gyerekeknél azonban szintén megjelenhet. 

Ha a tünetek megjelennek, sok éven át, egészen a felnőttkorig fennmaradhatnak. A hajtépési zavar gyerekkorban a fiúkat és a lányokat egyaránt érinti. Felnőttkorban azonban gyakrabban érinti a nőket.

A hajtépési zavar tünetei 

Íme a trichotillomania, vagyis a hajtépési zavar jelei és tünetei:

● A hajad rendszeres kitépése bármely szőrös területről, beleértve a szempillát, a szemöldököt és a hónaljat

● Feszültségérzet, mielőtt kitépnéd a hajad

● Örömérzet, miután kitépted a hajad

● Feszültségérzet, amikor ellenállsz a hajtépésnek

● Hajhullás, kopaszodás vagy ritkuló haj

● Bizonyos hajtípusok előnyben részesítése

● A hajtépiéssel járó rutinok kedvelése 

● A kitépett haj rágása, harapdálása vagy megevése

● Játék a kitépett hajjal

Sok ilyen zavarral élő ember a bőrét is tépkedi. A körmét is harapdálja, vagy a szájáról rágja a bőrt. Néha játékokból, háziállatokból vagy más dolgokból, például ruhából és takaróból is tépik a szőrt. 

Ráadásul a trichotillomaniával küzdők titokban tépik a hajukat. A problémát mások elől is elrejtik.

Továbbá a hajtépési zavarral élőknél a hajtépés lehet:

● Fókuszált. Egyesek szándékosan tépik a hajukat, hogy enyhítsék a stresszt vagy a feszültséget. Például azért tépik a hajukat, hogy túljussanak a hajtépési késztetésen. Egyesek rituálékat is kialakítanak a hajtépéshez, például a kitépett haj rágását, harapdálását, megevését vagy fésülését.

● Automatikus. Egyesek anélkül tépik a hajukat, hogy tudatában lennének. Automatikusan teszik, amikor valami mással foglalkoznak, például filmet néznek vagy olvasnak. 

Egyes esetekben a fókuszált és az automatikus hajtépés is jelen van. Hogy éppen melyik történik, általában a hangulattól és a helyzettől függ. 

A hajtépési zavar okai 

Ezek a tényezők valószínűleg növelik a hajtépési zavar kialakulásának kockázatát:

1. Genetika 

A genetika kulcsszerepet játszhat a hajtépési zavar kialakulásában. A trichotillomania valószínűleg azoknál fordul elő, akiknek van a családban ilyen zavarral élő hozzátartozója. 

2. Életkor 

A hajtépési zavar általában a kamaszkor előtt vagy annak elején alakul ki – leggyakrabban 10 és 13 éves kor között. Gyakran élethosszig tartó problémává válik. A csecsemők is hajlamosak a hajtépésre, de ez általában enyhe. Gyakran magától el is múlik.

3. Egyéb zavarok 

A hajtépési zavarral küzdőknél más zavarok is jelen lehetnek, például kényszerbetegség (OCD), depresszió vagy szorongás. 

4. Stressz 

Rendkívül stresszes események egyeseknél trichotillomaniát is kiválthatnak. Gyakran azért tépik a hajukat, hogy enyhülést érezzenek ezekben a helyzetekben. 

A hajtépési zavar kezelései 

Bár jóval több nő kap kezelést hajtépési zavar miatt, mint férfi, ez annak tulajdonítható, hogy a nők nagyobb valószínűséggel kérnek orvosi tanácsot. Korai gyerekkorban a fiúkat és a lányokat úgy tűnik, egyaránt érinti a zavar.

A kezelési lehetőségek azonban több embernek is segítettek csökkenteni a hajtépést, vagy teljesen abbahagyni. A hajtépési zavar, vagyis a trichotillomania kezelései a következők:

1. Szokásmegfordító tréning 

Ez a viselkedésterápia a hajtépési zavar fő kezelése. A szokásmegfordító tréning során megtanulod felismerni azokat a helyzeteket, amikor valószínűleg tépnéd a hajad. Ezután azt is elsajátítod, hogyan helyettesítsd ezt más cselekvésekkel. 

Például összenyomhatsz egy stresszlabdát, hogy megállítsd a késztetést, vagy elvidd a kezed a hajadtól. Más típusú terápiák a szokásmegfordító tréninggel együtt is alkalmazhatók.

2. Kognitív terápia 

Ez a terápia abban segít, hogy felismerd és megvizsgáld a hajtépéshez kapcsolódó torz hiedelmeket. Ha ismered ezeket a hiedelmeket, te és a terapeutád megtalálhatjátok a módját, hogy felülkerekedjetek rajtuk.

3. Elfogadás és elköteleződés terápia 

Az elfogadás és elköteleződés terápia abban segít, hogy elfogadd a hajtépési késztetéseidet. Így együtt tudsz élni velük anélkül, hogy cselekednél rájuk. Idővel józan életet élhetsz, mentesen a túlzott hajtépés veszélyeitől. 

Összegzés 

Kezelés nélkül a hajtépési zavar jelentős pszichoszociális működészavarhoz vezet. Ritka esetekben életveszélyes problémákat is okozhat. 

A józansági alkalmazás használata a támogatáshoz és azok a terápiák, amelyek a hajtépéshez gyakran kapcsolódó más mentális egészségügyi problémákon, például a depresszión, a szorongáson vagy a szerhasználaton segítenek, a kezelési tervek kulcsfontosságú részei.