Társasági ivók, száraz alkoholisták és józan alkoholisták

A társasági ivók, a problémás ivók, a jól működő alkoholisták, a száraz alkoholisták és a józan alkoholisták. Mik a különbségek? Ha alaposabban megnézed, ezekkel a kifejezésekkel egy lépcsőzetes rendszert ismerhetsz fel az ivási minták és viselkedések között.

Társasági ivók

A társasági ivók alacsony kockázatú mintákat mutatnak. Ez azt jelenti, hogy egy társasági eseményen sokat ihatnak, de csak ilyenkor isznak. Nem az a döntő, hogyan viselkednek ivás közben, hanem a fogyasztásuk mennyisége és gyakorisága. Ha valaki sokat iszik, és a társasági alkalmakat ürügyként használja, az már egy teljesen másik kategória.

Problémás ivók

A „problémás ivók” egy nagyon konkrét csoportra utaló kifejezés. Jellemzően olyan emberről van szó, aki alkoholistára jellemző ivási mintákat mutat, de még felismeri a tettei következményeit. Például sokat és gyakran ihat, de belátja a tettei következményeit, ha emiatt kórházba kerül.

A problémás ivók szinte mindig olyanok, akik már több éve (3–4 éve) isznak, és ez a mintázat az egyetemista korúaknál a leggyakoribb. A hét közben sokat és gyakran ivó egyetemisták viselkedése alkoholistának tűnhet, de jellemzően, amikor ez az időszak véget ér, vagy negatív következmény történik, visszafogják a fogyasztást, vagy teljesen abbahagyják.

Jól működő alkoholisták

Valóban léteznek. Az alkoholhasználati zavarban (AUD) szenvedők többsége valószínűleg volt már valamikor jól működő alkoholista. A „jól működő” azt jelenti, hogy (még) nem következtek be felismerhető vagy nyilvános következmények. Vagyis képesek megtartani a munkájukat, fenntartani a kapcsolataikat, és folytatni az ivási mintáikat.

A régóta ivóknál fontos tényező, hogy az alkohol elnyomja a serkentő neurotranszmittereket. Ez azt jelenti, hogy az agynak sokkal keményebben kell dolgoznia ezeknek a neurotranszmittereknek a termelésén, hogy fenntartsa a normális agyműködést. Ennek eredményeként az agy kétszer annyit dolgozik azért, hogy ugyanazon a szinten működjön, mint alkohol nélkül.

Mindezzel együtt a jól működő alkoholista jellemzően egy időszak. Az AUD-ban szenvedők többségénél csak idő kérdése, hogy az ivási viselkedésük miatt ne tudják megtartani a munkájukat, és elveszítsék a kapcsolataikat.

Száraz alkoholisták

A száraz alkoholista az, aki egyik napról a másikra dönt a józanság mellett. Olyan ember, aki az Anonim Alkoholisták, rehabilitációs központok, ápolók vagy barátok segítsége nélkül hagyja abba az ivást. Sokan a száraz alkoholistát úgy is emlegetik, mint aki foggal-körömmel küzdi végig a felépülést.

Az Anonim Alkoholistáknál (AA) a „száraz alkoholista” kifejezést gyakran használják arra, aki a „rózsaszín felhő”.

Rózsaszín felhő

A „rózsaszín felhő” az AA-ban használt kifejezés arra, aki nemrég lett józan, és rózsaszín szemüvegen át látja a felépülést. Olyan emberről van szó, aki az alkoholról való felépülés elején jár, és csak az előnyöket látja. Akik túljutnak ezen a szakaszon, „józan alkoholistákká” válnak, de túl gyakran előfordul, hogy az emberek visszaesnek, amikor a felépülés már nem könnyű.

Józan alkoholisták

A józan alkoholista az, aki már elég régóta józan ahhoz, hogy ne szenvedjen elvonási tünetektől vagy sóvárgástól. Jobb híján úgy is mondhatjuk: valaki, akinek a függősége „kordában van”. Sokan egy év után érik el a felépülésüknek ezt a pontját.

Az alkalmi ivók és az alkoholisták közti lényeges különbségek

Az alkalmi ivók (társasági ivók, sőt problémás ivók) és az alkoholisták megkülönböztetésének kulcstényezője a negatív következmények felismerése. Ha valaki kockázatos ivási viselkedéssel képes belátni egy negatív következményt, és emiatt megváltoztatja az ivását, akkor valószínűleg nem alkoholista.

Az alkoholhasználati zavarban szenvedők akkor sem változtatnak a viselkedésükön, ha kirúgják őket, kórházba kerülnek, vagy hirtelen szülővé válnak. Nem látnak problémát az ivásukban, ezért tovább folytatják.

Az „ivási viselkedés” különösen fontos, mert sok alkoholista beismeri, hogy problémája van, és megígéri, hogy abbahagyja vagy változtat, de nem teszi. Ha barátod, családtagod vagy aggodalommal viseltetsz valaki iránt, aki alkoholhasználati zavarban szenvedhet, az ivási szokásaival való szembesítés a folyamat egyik része. A következő, hogy figyeled a viselkedését és az ivási szokásait, hogy lássd, változott-e. Ha nem, az AUD-ra utal.

Különbség a józanná válás és a józan maradás között

A józanná válás lépései nagyon különböznek a józan maradás lépéseitől. Végső soron ez annak felel meg, mintha azt kérdeznéd valakitől, hogy „józan-e”, vagy hogy „felépülésben van-e”. Józannak lenni jelentheti azt, hogy 6 órája vagy józan, vagy hogy a függőség az alkoholról az ételre tevődött át. Józannak lenni nem könnyű, de a meghatározás tág. A felépülésben lenni viszont azt jelenti, hogy a függőség – jobb híján – re misszióban van. Olyanokról van szó, akiket már nem gyötör a sóvárgás, és nincsenek bezárva abba a hörcsögkerékbe, hogy folyton a választott szerükről gondolkodnak; lényegében olyan emberek, akik érzelmi békét találtak a zavarral, és már nem küzdenek napról napra a józanságuk fenntartásáért. A felépülésben lenni sok szempontból éppen ezt jelenti: békében lenni.

Az alkoholhasználati zavar nem gyógyítható, de kezelhető. Hosszú út a felépülés, de korántsem lehetetlen.