Hogyan maradj józan a rehabilitáció után

Az alkoholfüggő páciensek számára a legnehezebb feladat az, hogy megtalálják a legjobb segítséget, ami fenntartja a józan viselkedésüket. Sokan hallottunk már páciensekről, akik több rehabilitációs intézményben is átestek kezelésen, mégis később kiderül, hogy a páciens újra ittas, és legalább néhány üveggel megint iszik, még alkoholrehabilitáció után is.

Sokan, akik úgy döntenek, hogy abbahagyják az ivást, nehéz és rögös időszakon mennek át a kezelés után. Míg egyesek ezeket az időket önvizsgálatra és önmaguk alaposabb megismerésére használják, más páciensek és családtagjaik elcsüggednek a józan–nem józan körforgástól. A nehézségek ellenére mindig jobb, ha a függőségkezelésnek ezeket a szakaszait növekedési időszakként nézed. Létfontosságú, hogy mindig a hit mellett dönts, és a helyes utat válaszd, így nagyobb eséllyel nyered meg a sok csatát, és végül győztesen zárd a háborút.

Ahhoz, hogy megnyerd a rehabilitáció utáni józanságért vívott harcot, fontos emlékezned, hogy a csapatmunka elengedhetetlen. McGrady és Epstein könyve, illetve kézikönyve szerint az alkoholizmus leküzdése a páciens és a partnere közös felelőssége– házastárs, családtag vagy egy megbízható személy.

A páciensnek a következőket fontos megtennie:

1. Figyeld meg az ivási szokásaidat: mik a kiváltóid, amik ivásra késztetnek (például étteremben étkezés, italt tartani otthon, tévés vagy közösségimédia-reklámok az italokról)?

2. Változtasd meg azokat a szokásokat és a környezetedben lévő dolgokat, amelyek ivást válthatnak ki.

3. Tanulj meg más, pozitív tevékenységekkel kitölteni az idődet.

Partnerként a következőképpen segíthetsz:

1. Kísérd el a pácienst a terápiás üléseken, mert a kezelés mindkettőtöket érinti.

2. Dolgozd ki a házi feladatokat, amelyeket a terapeuta adott.

3. Emlékezz: a függőség egy hosszú ideje fennálló szokásmintázat. Fontos, hogy türelmes légy.

4. Higgy abban, hogy te és a partnered le tudjátok küzdeni az alkoholizmus problémáját.

5. Légy őszinte a terapeutáddal a kapcsolatotokban felmerülő egyéb problémákról.

A páciens felelőssége

Az alkoholizmus elleni harc megnyeréséhez a rehabilitáció után is természetesen a páciens, a nemrég józanná vált ember felelőssége kell. Amit feltétlenül gyakorolnod kell, az az önmegfigyelés. Mivel a küzdelem az elmében kezdődik, fontos, hogy ismerd a tényeket magadról és a környezetedről.

Ehhez fontos, hogy azonnal leírd őket, amint észreveszed. Lényeges, hogy ne halogasd a feljegyzést, amikor a dolgok történnek, mert az emlékezetünk megbízhatatlan a felidézésben.

Ha feljegyzed az ivási kiváltóidat és a késztetéseidet, a családod és a terapeutád jobban megérthetik, mi történik a mindennapi tevékenységeidben. Így kirajzolódhatnak a mintázatok az életedben, amelyek segíthetnek józannak maradni, mert kezelhetővé válnak azok a viselkedési láncok, amelyek iváshoz vezetnek.

Az önmegfigyelés segít felismerni a késztetések vagy az ivási sóvárgás okait. Az önmegfigyelés akkor erős eszköz, ha szorgalmasan, naponta végzed.

A megfigyelés másik előnye a szakértők szerint, hogy abban is segít, hogy felmérd a családi kapcsolataidat, és azt, mennyire vagy elégedett velük. Tény, hogy a családdal és a szeretteinkkel való kapcsolatunk nem mindig egyformán jó vagy rossz. Az önmegfigyelés segít számot vetni azzal, hogyan haladunk velük a mindennapokban. Tartsd észben, hogy a családod vagy a szeretteid nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a felépülés teljessége felé.

Az önmegfigyelésben a következő lényeges információkat kell feljegyezni:

1. Ügyelj rá, hogy felírd a megfigyelés napjának vagy napjainak dátumát

2. Az ivási késztetéseid

3. Milyen italokat ihattál, amelyek további ivást váltottak ki?

4. A nap melyik szakában jelentkeztek a késztetések?

5. Milyen erősek a késztetések (1–5, ahol 1 a leggyengébb, 5 a legerősebb)?

6. A sóvárgott italok mennyisége

7. A kapcsolattal való elégedettség az adott napon.

A családod és a terapeutád hatékonyabban tudnak segíteni és támogatni, ahogy telnek a napok. Lényeges, hogy a kártyáid jól látható helyen legyenek otthon: az éjjeliszekrényen, a szobaajtó közelében, vagy készíthetsz magadnak egy faliújságot is.

Az is létfontosságú, hogy józan emberekkel vedd körül magad, akik a felépülésedben is támogatnak. Kerüld a barátokat és a helyeket, amelyek ivászatok emlékét hozhatják elő. Nézz mindig pozitívan az életre: légy hálás. Alakíts ki új, egészséges szokásokat, például olvasást, kertészkedést, kerékpározást, edzést.

A partner felelőssége

A nagyivás szokásai biztosan megterhelők annak, aki változáson megy keresztül. Ugyanakkor a körülötte lévők támogatása enyhítheti a terhet. A te segítséged elengedhetetlen! A jó hír az, hogy a kis kedvességeknek is nagy hatásuk lehet: a kellemes szavak és a dicsérő megjegyzések erősek és hatékonyak tudnak lenni. A bátorító szavak sokat számítanak. Ha például azt mondod: „Jól nézel ki”, „Szeretlek”, „Köszönöm”, ezek és más kedves, bátorító, elismerő szavak felemelhetnek valakit egy nehéz napon.

Az is fontos, hogy beszéljetek a közös családi szép emlékekről, vagy arról, milyen jó emlékek fűződnek a partneredhez házastársként. Fontos, hogy felírd azokat a dolgokat, amelyek felemelik a hangulatát, például az erőfeszítéseinek elismerését.

A jóságodnak és az elismerésednek láthatónak is kell lennie, hogy a partnered továbbra is jól haladjon. Ilyen lehet, ha üzenetet adsz vagy hagysz, amelyben kifejezed a háládat, felhívod, csak hogy üdvözöld vagy azt mondd: szeretlek, vagy hozol valamit, amit szeret. Nagyon fontos ismerni a szeretetnyelvét is. Van, aki akkor érzi magát szeretve, ha elismerik. Van, aki ajándéktól érzi a szeretetet, mások akkor, ha minőségi időt töltenek vele. Mások a fizikai érintésből, csókból vagy ölelésből érzik a szeretetet.

Megbotlások előfordulása

A felépülés útja biztosan nehéz; sokszor előfordul, hogy az ember megbotlik.

Ilyenkor tekintheted hibának vagy megbotlásnak: olyan hibának, amelyből tanulsz, vagy akár kilátástalan baklövésnek – visszaesésnek. Fontos, hogy a visszaesést semmilyen helyzetben ne nagyítsd fel. Inkább állj szilárdan, lépj tovább, és kezeld újabb tanulságként és leküzdendő akadályként. Fontos, hogy emlékeztesd magad:

1. Ne ess pánikba. Egy ital nem határoz meg téged.

2. Gondold végig, mi történik. Értékeld aktívan a helyzetet: merre tart az esemény (vacsora, buli stb.)?

3. Légy tudatában az önostorozó érzéseknek, ha megszeged az elköteleződésedet. Az önsorsrontó gondolatok, mint a „Elbuktam”, „Soha nem tudom legyőzni” és hasonlók, kilátástalansággal és bűntudattal járnak. Fontos, hogy azonnal cáfold ezeket a gondolatokat és érzéseket.

4. Újítsd meg az elköteleződésedet. Gondolj az okaidra (család, tisztelet, becsület stb.), amiért abba akartad hagyni az ivást, és a józan élet hosszú távú előnyeire.

5. Dönts úgy, hogy tovább lépsz a jobb önmagad felé.

6. Reagálj tárgyilagosan és okosan a hibákra.

7. Kérj segítséget.

A szerzőről

Patrick Bailey hivatásos író, elsősorban a mentális egészség, a függőség és a felépülésben élés területén. Igyekszik naprakész maradni a függőség és a mentális egészség világának híreivel, és szívesen ír ezekről a témákról, hogy oldja a hozzájuk kapcsolódó megbélyegzést.